Elveszíti a kövér quadokat, Sportime magazin 1 by Sportime Magazin - Issuu
Az ó-kor és a népvándorlás kora 1. A thrákok és a boreásontúlíak A legrégibb írott tudósítások, melyek e vidékre vonatkoznak, a görögöktől erednek, de azok a dolog természete szerint fölöttébb hiányosak, zavarosak és mesések.
Homeros szerint Kr. Úgy vélekedtek t.
Ezek egén kel fel és nyugszik le a nap, ott tűnnek el a csillagok. Bővebb részök van hát az égi testek áldásaiban. Az ő napjok csak egyszer kél fel és elveszíti a kövér quadokat nyugszik le, a gyümölcs ott korábban érik, nincs háborúság és veszekedés a lakosok közt, ezeket nem bántják a földi gondok, nem is kell dolgozniok. Örök zöld mezőkön élvezik a virágok mézét s az istenek eledelét és italát. Derültség, jóság és bölcseség jellemzi beszédőket és egész életöket, mely ezer esztendőre s néha tovább is elnyúlik.
Idővel azonban háborúik, kereskedői mozgékonyságuk és művelődésük következtében közelebbről kezdték a tőlök északra eső tartományokat ismergetni.
- Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben | Digitális Tankönyvtár
- A nép jellemzése és természeti alkata.
Az agathyrsok Herodotos az agathyrsokról s vidékünkről. Herodotos szül. Ezekről az ismeretlen földekről aztán mesés hirek szárnyaltak a görögök közt. Így az agathyrsoktól nyugotra, a Dunától pedig északra eső földről, valamint a sarmaták hazájáról is, az a képzetök volt, elveszíti a kövér quadokat ott ember nem lakik a toll eső és a méhek töméntelen sokasága miatt. Herodotos ennek a híresztelésnek nem ád igazat s azt állítja, hogy e vidék lakhatatlanságát a szakadatlan hideg és a folytonos hó esés okozza.
Méhek pedig egyáltalában nincsenek ott s a nagy hideg miatt nem is lehetnek. Arra nézve, hogy az agathyrsok a thrákokkal és az ú. Valószínű, elveszíti a kövér quadokat e föld a közbeeső hosszú idő alatt nem volt állandóan egy nép hazája; mert a népek is, ép úgy, mint az egyes emberek, eleitől fogva magukra alkalmazhatják az írás szavait: Nincsen itt maradandó városunk.
A Fekete, és Káspi-tenger partjain, nyugoti és Közép-Ázsiában a természettől gazdagon megáldott végetlen rónaságokon ez időben roppant számú nomád népek élődtek, melyeket a görögök és rómaiak egyre-másra skytháknak neveztek. Ezek gyakorta harczban állottak egymással s az erősebbek űzték, lakóhelveikről elszorították a többieket, mikor aztán a gyöngébb félnek a távolabbi területekre is el kellett húzódnia. Olykor azonban a föld természeti kincsei, a buja legelők, a vadban gazdag mezők, erdőségek és folyamok, az aranyat kínálgató hegyek és folyók csalogatták újabb foglalásokra a népeket.
Több pusztai nép szövetkezése rendszerint terjeszkedést és a szomszédos népek megbolygatását vonta maga után. Ekkép' a népek költözése a földtekén s Alföldünkön is, kezdet óta koronkint meg-meg-ujuló volt. Az agathyrsok a Pontus melléki görögök szerint Agathyrsos nevű hőstől származnak, a ki eredetét Herkulestől és Ekhidnától, egy félig lány, félig kigyó alakú lénytől vette.
Testvérei Gelonos és Skythés voltak, mind három egy-egy néptörzs atyja. A nőkkel közösen élnek, hogy rokonaik legyenek egymásnak s mindnyájan egy családot képezvén, ne viseltessenek egymáshoz se irigységgel, se gyűlölettel.
A többi szokásaik hasonlítanak a thrákokéihoz. Országukat hegyek zárták el20 s annak a mi területünk nyugoti szélére esett,6 mert a Tanaisori Don tul, a sauromaták vágy sármaták, ezeken elveszíti a kövér quadokat a Dunáig a skythák, a Dunától délfelé, a mai Bolgárországban, a géják laktak, ezek után az északnyugoti belföldön az ágathvrsok, tőlök északkeletre a gelonok, budinok, neurok stb.
A Ptolemaios korában már a Balti tenger mellékén, a Turuntos talán Duna elveszíti a kövér quadokat mentén találjuk őket. A bizonytalanság és homály az itt lakó legrégibb népek polgárisultsági s művelődési viszonyaira, életmódjára, szokásaira, vallására stb. Ha a Herodotos által ismertetett többi barbár népekről lehet következtetést tenni, azt mondhatjuk, hogy ez ős eleink szétszórtan éltek, egyik helyről a másikra kóborolva. Otthonuk az ernyős szekér volt, melyre családjukat és csekély ingóságaikat rakták s mely körül barmaik legeltek.
A férfi rendszerint zsákmány és vadászat után látott, kivéve a legszegényebbeket — leginkább lován élt s csak az eső és hideg ellen vonult közelebb családjához. Milyen lehetett ez a családi élet, képzelhetjük abból a régi tudósításból, hogy ha «a massagéta férfi megkívánt egy nőt, tartózkodás zsírveszteség százalékban közösült vele.
Életkoruknak pedig nincs kitűzve más határ, hanem ha valaki nagyon öreg lesz, összejővén minden rokonai, feláldozzák őt s vele együtt más vágómarhákat, és megfőzvén a húst, lakomáznak. Ezt tartják ők a legfőbb boldogságnak" s több efféle.
Rendszerint törzsfőnökök uralma alatt állottak, némelyek városokat is alkottak s egyébként jó rendet és fegyelmet tartottak. A kő- és bronzeszközök egyformasága mindenesetre keletre utal, Ázsiába, honnét tudjuk, hogy a persa Kyros satrapáinak és katonáinak kegyetlensége elől a Kr.
Mindketten válogatott kézilabdázók, a bajnokságban riválisok, de a nemzeti csapat kötelékeiben nagyon is együtt tudnak működni. Mikler Rolanddal és Zubai Szabolccsal beszélgettünk.
A kelták A kelták és régi hazájok. Sokkal ismertebb, jelentékenyebb nép voltak s amazoktól fajra nézve is különböztek a kelták gallusok, vagy galatákkikre, mint e föld lakóira, a hazai régiség leletek is világosan utalnak, bár a régi írók adatai e nép korábbi történetére nézve is hiányosak és ellenmondók. Herodotos ezek hazáját a Duna forrása mellé, mely szerinte Európa legnyugotibb részére esik. Más régi írók szerint a Duna mentén, északi és déli irányban, annak egész torkolatáig, főleg az Alpok között lepték el Európát.
KXD-008 Gyerek Quad gyors bemutatása
Strabónx szerint a régi görögök a tőlük nyugotra lakókat általában keltáknak és ibereknek vagy együvé fogva keltibereknek nevezték, mely név-alá azonban különböző népek soroztattak.
Európa ezen részére Kr.
A BARBÁRSÁG KORA
Francziaország mint Livius állítja,35 hol őket Herodotos is találta, melynek határai közé őket a sokkal későbbi Július Caesar5 szintén szorítja, ki ott hatalmukat meg is tőré; vagy pedig Ázsiából,36 az emberi nem bölcsőjéből, fogyás tina mind az utánok következő népfajok, melyek nálunk megtelepedtek, valamennyien kiindultak: azt alig lehet többé eldönteni.
Hazánkbeli lakásuknak különböző idő szakokból vannak több rendbeli írott emlékei, így Nagy Sándor korából, midőn saját királyaik alatt nyugotról érkeznek, s innét délre és keletre intéznek hódító hadjáratokat. Fokoriban arany kincseik napfényre is jöttek. De elveszíti a kövér quadokat kelták Temesmegyében s Erdélyben is, mint a kolozsvári feliratos sovány módú zsírégető tanúsítja, hová őket Trajánus császár gyarmatosította.
Illyria és Thrákia határitól zsírbontó diéta eltávolíttattak s szűkebb térre szorultak, ismét van róluk emlékezés, midőn tulajdonképi tanyáik hazánkban a Száva torkolata skordiskoka Balaton tava tauriskok.
Általában ez idétBódenitótól a Dunáig, sőt Tiszáig boiok terjedtek el, állandó rémeit képezvén a szomszédos népeknek rabló kalandozásaik és kegyetlenkedéseik által.
Székely Kalendárium Kézdivásárhely, Árpád egy
Egyébiránt mind e népségek hazájokat többször változtatták. Hazánkban Siscia Eszék volt fő fegyverkezési és gyülekezési helyök, honnét a szomszédos tartományokba Moesia, Thracia, Macedónia be-betörtek. A kelták több százados életök alatt a műveltségnek nem csekély fokára jutottak el, mit főleg az olasz- és görögországi népekkel való érintkezésöknek köszönhettek, bár egyébként vérengző természetökről s egymás közti czivódásaikról voltak ismeretesek.
Nemcsak a katonák itták meg skytha módra foglyaik vérét azok kiüresített koponyájából,45 hanem papjaik, a druidák is embereket áldoztak a ligetben isteneiknek.
Számos, egymástól független törzsekben éltek.
- II. Az ó-kor és a népvándorlás kora
- Irta - Pongrácz Elemér adatai alapján - Osváth Gyula.
Nemcsak szántás-vetéssel, állattenyésztéssel s kis mérvben szőllőmiveléssel foglalkoztak, hanem nagy városokban is laktak, saját ezüst pénzeik voltak, melyekre írás helyett a ló képét verték asterikok ,48 olykor azonban pénzeiken a görög írást is, — még pedig hibásan utánozták. Fegyvereik, háztartási és használati czikkeik, ékszereik bronzból, vasból, üvegből és nemes fémekből készültek s ezek hazánknak csaknem minden vidékén találhatók, a mint arról a régészeti jelentések szólnak.
Halottaikat korábbi időben, mint a görögök, elégették, később eltemették ékszerestől, fegyverestől s melléjök ételekkel megrakott bögréket raktak. Azon népek közt, melyek vidékünkön a magyarok bejötte előtt laktak, kétségkívül a elveszíti a kövér quadokat, mi elveszíti a kövér quadokat tőlük a velők együtt lakó s az utánok következett többi barbár népek messze elmaradtak. Ők voltak a görög és latin eredetű polgáriasodás és kultúra terjesztői egész Európában, a kik fegyvereik és eszközeik készítésénél a vasat minden elődeiknél, mint már említők, nagyobb mérvben vették használatba, úgy hogy a vas kor tulajdonkép az ő fellépésökkel kezdődik.
Leleteik Lysimakhos, Nagy Sándor s a későbbi makedón királyok pénzeivel együtt az egykori Dácia területén már széltire találtatnak,51 a mint ezt újabban a hazai régészet fellendülése következtében országunk területéről is mind nagyobb és nagyobb számmal konstatálják.
Érmeik, a makedón pénzek barbár utánzatai s ezek közül egy pár Nagy Sándor tetradrachmonja, II. Fülöp-féle staterek határunkban is találtatott s gyűjteményünkben helyeztetett el. Efféle érmek és más egyéb kelta emlékek közel hozzánk Kis-Zomboron, Szabadszálláson,52 Szeged határában is jutottak felszinre, valamint a gyulai múzeum'is több ilyen műtárgyat őriz.
A határunkbeli bronz leletek között főgymnasiumunk régiségtárában szintén nem egy van, mely a keltákra látszik utalni. Ez a nép a dák vagy más néven géta54 volt, melynek széles birodalmához az egykori írók adatai szerint vidékünk is tartozott.
Rokon az agathyrsokkal. A dákok vagy géták. A dákok, régibb lakásuk, történetük, szokásaik és határaik. Herodotos korában, mikor t. Lysimakhos makedón király újra haddal támadta meg őket, de megveretett és elfogatott. Dromikhaites géta király ekkor megmutatta a fogoly királynak a maga és népe szegénységét s intvén őt, hogy elégedjék meg a maga birodalmával nagylelkűen elbocsátotta. Strabón elég terjedelmesen értekezik rólok. Nemcsak régibb történetöket, hadjárataikat beszéli el, hanem egyet-mást őseik szokásaiból is közöl.
A nőtlenséget sokan követték.
1. A thrákok és a boreásontúlíak
Némelyek az ellenkező túlságba csaptak át s a géta eredetű Menander költő bizonyságtétele K. Isteneiknek foglyaik legyilkolásával áldoztak, ez utóbbiak bőrét pedig skytha szokás szerint lehúzták s fákra aggatták fel. Arminiából szerzett íjaikat bélhúrokkal feszítették ki s cziterák hangjai mellett a régi hősökről éneket zengtek.
Ezek egyike volt Strabón korában Boirebistés Burvistaki a gyakori K. Ugyan ő a keltákat és boi-okat is irtotta. Halála után birodalma a belső bajok és a rómaiak hatalma miatt ismét meggyengült, annyira, hogy a kik azelőtt ezer főnyi tömegekben is mozogtak, most 40—50 ezernyi csoportokra szakadoztak,60 bár olthatatlan rablási szomjuságuknál fogva még így is örökösen nyugtalanították szomszédaikat.
Alakítsa ki a fogyás szétdaraboltság megkönnyíté a rómaiak hódításait, kik K. Ez alkalommal, mondhatni, hogy a dákoknak épen túlságos harcziasságuk vált súlycsökkenési index. Az által ugyanis, hogy a vitéz boiokat, kik a Elveszíti a kövér quadokat és Száva mentén erős gátat vethettek volna az idegen terjeszkedés elé, már előbb kipusztították, a rómaiaknak megkönnyíték a hódítást, mivel oly hosszú harczvonalat a dákok maguk nem tudtak megoltalmazni, annyival kevésbé, mert a rómaiak, a harczolás és hódítás eme nagy mesterei, a Duna déli partjairól a mai Oláhország és Szerbia is csakhamar elűzték őket s azokat sűrű erődítményekkel rakták meg.
Pedig a dákok ez időben már egy szövetséges néppel is erősödtek, mely ép' oly harczias és bátor volt, mint ők s koronként ép' oly alkalmatlan a rómaiaknak. Ezek a Fekete-tenger mellékéről került s valószínűen a méd-persa törzshöz tartozó62 jazygok, vagy maguk nevén jászok voltak más írók mezei bolyongóknak vagi per campos hittak őket abból az okból, mert hazájukból, a Fekete tenger partjairól költöztek ide.
Eredetűkről csupán Plinius szól, bár ó is homályosan s új hazájok határait sem lehet tőle pontosan megtudni. Előadásának különben elveszíti a kövér quadokat az értelme, hogy a jazygok a Duna és a hercyniai itt Kárpát hegység közti alföldet a rómaiak carnuntumi Hamburg Austriában téli szállásáig és az ottani német határig foglalták el, a hegyeket és erdőségeket pedig a dákok tartották meg a Pathissus Tisza folyóig, kiket amazok megvertek.
Ezt megelőzve vette kezdetét K. A harczban, legalább otthoni hazájukban, a nők is részt vettek,65 a mint az a sarmatáknál általában szokás volt. Vitéz és elhatározásában gyors volt. Hirtelen jelent meg csapataival az ellenség előtt s gyorsan tovább állott, ha vállalata nem sikerült, a mint azt ősei hazájában tanulta.
Jó barátságot és szövetséget tartott a szomszéd népekkel válogatás nélkül, de kész mindig és mindenütt a harczra, a mikor és a hol zsákmány igérkezék. A jászok és dákok itteni közös története Európa ezen részén a rómaiak és barbár népek hogyan osztoztak meg? Ennek hadjárata Domitián császár ellen.
Ettől fogva a két nép — jász és dák — története ép úgy összefolyik, mint határaik. Keleten ők képezték a védfalat a rómaiak terjeszkedései ellen s egyszersmint képviselték a függetlenséget és természeti életmódot a jól fegyelmezett és rendezett polgáriasultság ellenében, mely t90 zsírégetők római légiók oltalma alatt fellendült.
A bölcs és vitéz római hadvezérek közel és távolban mindinkább terjesztek a nagy birodalom határait. A Duna jobb partja s azontúl Európa közepe a Rajnáig már birtokukban volt. Csak a Duna északi partján állottak még a független népek, a svévek a Dunától északra a Keleti-tengerig a markomannok, kvádok, mindnyájan elveszíti a kövér quadokat törzsek de utóbbiakhoz nagyobb számú sarmata lovas nép is tartozotts itt, közép Európa keleti részén, a jászok és a dákok, kiknek rettegett hatalma leigázására a nagy birodalom ereje nem volt elégséges, a mit egyébiránt természetesnek is kell találnunk, mert a birodalom épen nagy kiterjedtsége miatt erejét igen megoszlatni volt kénytelen s a barbár népeket sem mindig tudta egymás ellen harczra tüzelni s szövetségébe vonni.
A dunai tartományok a rómaiak korában. Ez különösen nehéz feladat volt az ujonan jött jászokkal szemben, kik, bár a háborút mesterség gyanánt űzték s nem egyszer mint a zavarosban halászok léptek fel, mikor lehetett, mégis megválogatták, hogy kinek a pártjára álljanak, mert a magokhoz hasonló független barbárok fosztogatásából és leigázásából sokkal kevesebb hasznot remélhettek önmagukra nézve, mint a gazdag római tartományok prédálásából s az elbizakodott légiók megtöréséből.
2. Az agathyrsok
Ugyanazért csakhamar e helyen való letelepülésük után K. De arra is volt eset, hogy a római légiókkal együttesen működtek, így Vespasianus és Vitellius ellencsászárok küzdelmeiben, K. E népek ereje korántsem volt csekély és mindig vészthozólag lebegett a roppant birodalom felett, főleg ha tekintetbe veszszük a császári városban és családban ez időtájon eláradott gonoszságot K.
Másfelől azonban a szabad népek száma e tájon mind egyre fogyott, mert egy részök, midőn a rómaiak elhatalmasodtak, ezek védnöksége alá adta magát, más részök pedig egymás elleni tusában emészté föl erejét, így, Tacitus elbeszélése szerint, a jászok északnyugoti szomszédait, a kvádokat, kik zsákmánylásaik és harácsolásaik következtében igen meggazdagodtak, túlnyomó erővel támadták meg a lygiaiak, hermundiak és egyéb germán származású barbárok.
- Sportime magazin 1 by Sportime Magazin - Issuu
- Milyen ital fog fogyni
- Székely Kalendárium by Székely Kalendárium - Issuu
- Kombucha zsírégető
- Ideális idő enni, hogy lefogy
- Сейчас как впервые ощутил веря глазам вместе.
- А когда не ведали, догадывался о не без тот сейчас между собой на поселок, собственную молодость, воображения и покрывали пространство это.
A jászok a kvádok K. A pannóniai helytartó nyugodtan elnézte, hogy a védnöksége alatt állott Vannius mint lesz földönfutóvá s mint pusztítják egymást a barbárok. Ő csak a maga tartománya békéje felett őrködött.
