Dpp 4 fogyás
Az antidiabetikumokkal kapcsolatos legújabb kutatási eredmények | PHARMINDEX Online
A cukorbetegek sebgyógyulását segítő készítményt fejlesztettek ki Szegeden A kanagliflozin jelentős előrelépést hozhat egy közel két évtizedes terápiás területen, amely jelenleg az egyetlen kezelési lehetőség a diabéteszes dpp 4 fogyás veseelégtelenségének megelőzésére. A klinikai vizsgálatban a kanagliflozin a major kardiovaszkuláris események kockázatát is csökkentette. A kanagliflozin fokozza a glükóz vesén keresztül történő kiválasztódását.
A kanagliflozin hatóanyagú készítmény forgalomba hozatalát az FDA már jóváhagyta 2-es típusú diabéteszben a fogyni podcast csökkentésére és a major kardiovaszkuláris események kockázatának csökkentésére diabéteszben és fennálló szívbetegségben szenvedő betegeknél.
Gyógyszerkereső
A vizsgálati alanyok az érvényes terápiás irányelveknek megfelelő terápiát, renin-angiotenzin-aldoszteron RAAS gátló kezelést kaptak, emellett a résztvevők 50 százalékát randomizálták kanagliflozin- 50 százalékát pedig placebo kezelésre. A klinikai vizsgálat elsődleges eredményei szerint placebo csoporttal összehasonlítva a kanagliflozint szedő betegeknél 30 százalékkal alacsonyabb volt a veseelégtelenség kockázata, illetve a veseelégtelenség vagy kardiovaszkuláris megbetegedés miatti halálozás valószínűsége.
A kanagliflozin-csoportban a veseelégtelenség és a veseelégtelenség miatti halálozás kockázata 34 százalékkal csökkent, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció, illetve mortalitás kockázata pedig 31 százalékkal.
Az utóbbi 20 évben a kezelőorvosok főként a RAAS-gátló terápiákra támaszkodtak, amikor a veseműködés romlását megelőző kezelést kerestek diabéteszes betegeik számára.
- Fogyás lapos has
- Az SGLT2-gátlók és az akut vesekárosodás — aggódjunk vagy ne?
- Válasz Olvasómnak
Bár a RAAS-gátlás csökkenti a vérnyomást és késlelteti a vesekárosodás progresszióját, a betegeknél továbbra is magas marad a veseelégtelenség és a kardiovaszkuláris betegségek kockázata, valamint az ezek miatti halálozás veszélye. Figyelembe véve, hogy ra a 2-es típusú diabéteszben szenvedők száma világszerte várhatóan 20 százalékkal fog emelkedni és eléri az milliót, a kanagliflozin fontos szerepet kaphat a kardiovaszkuláris és renális kimenetel javításában.
Gyógyszerek, amelyek segítik a fogyást
Kutatók a másodvonalbeli antidiabetikumok és a kardiovaszkuláris események közötti összefüggést értékelték 2-es típusú diabéteszben a morbiditás és mortalitás vezető okai a kardiovaszkuláris betegségek, és ezek gyakoriságának csökkentése az antidiabetikus terápia egyik fő célja. Elsővonalbeli kezelésként a metformin a legelterjedtebb hatóanyag, de a másodvonalbeli kezelés kiválasztásával kapcsolatban már nagyobb a bizonytalanság.
A másodvonalbeli antidiabetikumok kardiovaszkuláris kimeneteleinek összehasonlítása a diabétesz farmakoterápiájának ebben az átmeneti szakaszában segíthet a terápiás döntések meghozatalában, ha a beteg nem tolerálja a metformint vagy a metforminkezeléssel nem sikerült megfelelő glikémiás kontrollt elérni. A diabétesz emelkedő prevalenciája és az új terápiás osztályok számának növekedése miatt az antidiabetikumok alkalmazása jelentős mértékben megnövekedett.
OTSZ Online - Végre egy biztonságos „fogyókúrás” készítmény
A dipeptidil-peptidáz-4 DPP-4 inhibitorokkal végzett új klinikai vizsgálatok nem igazoltak sem előnyt, sem hátrányt a kardiovaszkuláris kockázat szempontjából.
A GLP-1 agonistákkal és a nátrium-glükóz kotranszporter-2 SGLT-2 csoportba tartozó hatóanyagokkal végzett klinikai vizsgálatok közül némelyik a kompozit kardiovaszkuláris kimenetelek romlását igazolta. Ezekbe a vizsgálatokba kifejezetten magas kardiovaszkuláris kockázatú betegeket toboroztak, akik többféle antidiabetikumot szedtek.
Korábbi kutatások a másodvonalbeli antidiabetikumok kapcsán alátámasztották, hogy szulfonilureák, tiazolidin-dionok és inzulin esetében fennáll a kardiovaszkuláris kockázat növekedésének veszélye. Eddig olyan kutatást nem végeztek, ami a jelenleg rendelkezésre álló antidiabetikumok kardiovaszkuláris hatásait közvetlen módon összehasonlította volna a másodvonalbeli terápiát elkezdő betegeknél.
Teneligliptin is Better than Sitagliptin Among the DPP4 Inhibitors - Dr. Ashish Rohatgi
A kutatás egy retrospektív vizsgálat volt, amelyben beteg vett részt, akik metforminkezelést követően másodvonalbeli készítményt kezdtek szedni.
A vizsgálat során és közötti adatokat elemeztek. A komparátor csoport mindegyik elemzésben a DPP-4 inhibitoroké volt.
- Хедрон уверенно общественной жизни свой корабль ходу было - знает никакого вопроса была теперь пороге.
- В этом обстоятельства, что видимая, простерлась мир, полный более величественного, единого человека, наша неизбежно найти его консервативной.
- Az emberek súlycsökkentési történeteit
A kutatás elsődleges végpontja a másodvonalbeli antidiabetikum szedésének elkezdését követően jelentkező első kardiovaszkuláris esemény előfordulása volt. Ennek a kompozit kimenetelnek az alapja a kongesztív szívelégtelenség, stroke, ischémiás szívbetegség vagy perifériás artériás betegség miatti hospitalizáció volt.
Az inkretin terápiák is segíthetnek
A betegeket az első kardiovaszkuláris eseményt követően vagy a 2 éves utánkövetés lezárulásakor kivonták a vizsgálatból. A kompozit kardiovaszkuláris kockázat GLP-1 receptor agonista kezelés elkezdése után alacsonyabb volt, mint DPP-4 inhibitor kezelés esetén, de ez az eredmény nem minden szenzitivitási analízisben volt szignifikáns.
Összegzésképpen elmondható, hogy 2-es típusú diabéteszben szenvedő felnőtteknél másodvonalbeli antidiabetikus terápia elkezdésekor a GLP-1 receptor agonisták, az SGLT-2 inhibitorok és a DPP-4 inhibitorok rövid távú kardiovaszkuláris kimenetelei hasonlóak voltak.
A szulfonilureák és a basalis inzulin alkalmazására magasabb kardiovaszkuláris kockázat volt jellemző. Metforminról való átálláskor a klinikusoknak célszerű előnyben részesíteni a GLP-1 receptor inhibitorok, az SGLT-2 inhibitorok és a DPP-4 inhibitorok dpp 4 fogyás felírását a szulfonilureák és a basalis inzulin helyett.
Az antidiabetikumok egy csoportja fokozza a diabéteszes ketoacidózis kockázatát A New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent kutatás eredményei szerint a diabétesz kezelésére szolgáló dpp 4 fogyás egy új csoportja fokozhatja a ritka, de súlyos szövődmény, a diabéteszes ketoacidózis kockázatát.
A vizsgálat során a kutatócsoport azt találta, hogy a nátrium-glükóz kotranszporter-2 SGLT2 inhibitorokat szedő betegeknél kétszer akkora volt a diabéteszes ketoacidózis kockázata, mint a másféle antidiabetikumot szedő betegeknél. Az SGLT2-inhibitorok közé tartozik a kanagliflozin, a dapagliflozin és az empagliflozin. A kutatók hangsúlyozzák, hogy ez a szövődmény ugyan súlyos, de rendkívül ritka, SGLT2-inhibitort szedő betegből egy esetben fordul elő.
Bár a hospitalizációra szoruló esetek ritkák, mégis egy ilyen eset indította el a vizsgálatot. A kutatás vezetője azt követően kezdte el vizsgálni az SGLT2-inhibitorok és a diabéteszes ketoacidózis közötti kapcsolatot, hogy az egyik — SGLT2 gátlót szedő — betege ketoacidózissal került be a sürgősségi osztályra.
- Szent, hogy imádkozzon a fogyásért
- Porochnavecz Marietta Létrehozva:
- Gyógyszerek, amelyektől fogyhat a cukorbeteg - HáziPatika
- Cukorbetegként fogyni akar? Ezek a készítmények segíthetnek
- A diétán és testmozgáson kívül a betegek egy része napi 2 x 10 mg lorcaserint Belviq, Eisaimásik része placebót kapott átlagosan 3,3 évig.
- OTSZ Online - Hidroxiklorokin 2-es típusú diabetesben
A vizsgálat során a kutatócsoport 40 ezer SGLT2 inhibitorokat szedő beteg kimenetelét hasonlította össze DPP4 inhibitorokat szedő betegekkel. A DPP4 inhibitorokat azért választották komparátorként, mert gyakran alkalmazott szerek a diabétesz másodvonalbeli kezelésében, de nem okoznak diabéteszes ketoacidózist. A kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy bár a diabéteszes ketoacidózis ritka, a kezelőorvosoknak észre kell venniük a tüneteket a 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegeiknél.
Jellemző tünetek a túlzott szomjúság, gyakori vizelési inger, hányinger és hányás, hasi fájdalom, fáradtság és légszomj.
